Mit vegyek? 100% Arabicát! És az biztos jó?
Tegyük fel, hogy főhősünk olyan kávéfogyasztó, aki már elindult a jobb minőség igénye felé és a nagy bevásárlását végzi. Ahogy a kávé polcához ér, mi alapján fogja eldönteni, hogy mégis mit vesz le? Mivel friss kávét szeretne, így valószínű
a szemes kávék között kezd válogatni, ez már az első jó lépés, de ezek között is bőven van választék, ilyenkor a „100 % Arabica” címke sokszor döntő érv lehet. De ha megkérdeznénk főhősünktől, szerinte mit jelent ez a felirat pontosan, vajon mit válaszolna? Jobb minőség? Nem olyan ütős? Finomabb íz?
Valószínű bármelyik válasz gyakori lenne, viszont ki kell ábrándítanunk mindenkit, aki azt gondolja, ez a címke garantálja a minőséget. Ahhoz, hogy megértsük, mire is kéne figyelnünk, előbb tisztáznunk kell pár alapfogalmat.
Mit jelent, hogy Arabica?
A kávé növénye a Rubiaceae családba tartozó növény. Carl von Linné, svéd botanikus rendszere szerint ezen családon belül 4500 változat létezik, amelyből kb. 60 faj tartozik a Coffea nemzetséghez. Ezekből mindösszesen 25 faj alkalmas arra, hogy kereskedelemben árusítható legyen, de valójában a világ kávékereskedelmének 99%-át 2 faj hódította meg, az Arabica (75%) és a Robusta (24%).
A Robusta kávé nagyjából 100.000 évvel ezelőtt fejlődött ki, de csak a 19. században, Kongó területén fedezték fel. Az évezredek alatt a növény nagy ellenálló képességet fejlesztett ki, ennek köszönhetően az alacsonyabb területeken is megterem (200-800m). Egész évben szüretelik, koffeintartalma magasabb, cukortartalma alacsonyabb az Arabica kávénál. A kávészemek arról ismerhetőek fel, hogy kisebb méretűek és a szemek közepén egyenes barázdát láthatunk. Jó körülmények között termesztve és megfelelő elkészítés után egy testesebb, fás, kesernyésebb ízű kávét kaphatunk. Olcsóbb előállítása miatt előszeretettel használják gyengébb kávék keverékeként, illetve az instant kávé alapanyagaként is. Talán ennek köszönheti, hogy a közvélemény rosszabb minőségűnek tartja.
Az Arabica kávé Etiópiából származik, nagyjából 10.000 éve fejlődött ki, a magasabb vidéken terem meg (800-1200m), igényesebb növény, kevésbé ellenálló a kártevőkkel szemben, így nagyobb odafigyelést igényel és évente maximum kétszer tudják szüretelni. Koffeintartalma alacsonyabb a Robustáénál, ugyanakkor, ha sikerül megfelelően elkészíteni, az ízvilága gazdagabb, tisztább, aromásabb. A kávébabok nagyobbak (a legnagyobb szemű az ún. Maragogype) és a közepükön S alakú barázda van.
Mindezek a tények mégsem jelentik azt, hogy az Arabica kávé mindenképp minőségibb kávét jelent.
Ahogy a robustából is lehet igazán ízletes kávét készíteni, úgy az arabica kávék között is található olyan alfaj, ami ihatatlan minőségű. (a robusta és arabica fajon belül 4000-6000 alfaj létezik)
Mostanában egyre több gyártó fektet komoly kutatásokba és kísérletekbe a robusta kávé minőségének növelése érdekében. Brazíliában már születőben van egy robusta fajtatiszta specialty kávé, illetve sokan kísérleteznek arabica és a robusta hybridekkel, hogy javítsák a termény ellenállóképességét és a hozamot.
A két legismertebb fajon kívül 1-2%-ban van jelen a piacon a Coffea Liberica. Ez egy olcsón előállítható, keserű ízvilágáról ismert kávé fajta, melyet többnyire ázsiai országokban értékesítenek, mint pl. Fülöp-szigetek, Malajzia, Indonézia, ahol igény van a tömegesen, olcsón előállítható kávéra.
Mikor és miért került a 100% Arabica címke a csomagolásokra mégis?
Hanna Neuschwander, az amerikai Oregon államban lévő, World Coffee Research (Nemzetközi Kávé-kutató intézet) stratégiai és kommunikációs igazgatója kifejti, hogy mielőtt a kávékereskedelembe nem gyűrűzött be a robusta faj, (20 sz. közepe), addig nem volt szükség a megkülönböztetésre. Utána viszont a kávégyártók plusz erőfeszítéseket tettek, hogy megkülönböztessék magukat, és ez által jobb minőséget sugalljanak a 100% Arabica címkével.
Sokan az arabica kávét robustával keverték, hogy ezzel növeljék a hozamot és csökkentsék a költségeiket. Ezért is volt fontos a 100% kihangsúlyozása azoknak, akik a minőséggel akartak kitűnni. Ugyanakkor ez félrevezető média volt, ugyanis ez a felirat pusztán a csomag tartalmára vonatkozóan hordoz információkat, miszerint csak az arabica fajból készült, pörkölt kávé található benne. Ebből a tényből azonban nem következtethető semmilyen minőségi biztosíték, hiszen a kávé termőterülete, szüretelése, feldolgozása, csomagolása, szállítása, pörkölése, tárolása mind befolyásolhatja annak minőségét, legyen az arabica, robusta vagy bármilyen keverék (blend) kávé.
Továbbá a „jó kávé” fogalma nagyon egyedi lehet. Attól is függ, milyen ízt és karaktert keresünk az áhított feketénkben. Ha egy testes, erős crema-val rendelkező presszóra vágyunk, akkor a robusta jobb választás lehet bármilyen arabica-nál.
Ha igazán a minőségről szeretnénk információt kapni, akkor a kávé pontszámáról kell találnunk adatot. A világ kávéinak minősítését ugyanis az SCA (Speciality Coffee Association) végzi, 0-100 pont közé sorolva a kávékat, minőségük szerint. 80, illetve annál nagyobb pontszámot a különleges kávék (specialty coffee) kapnak, míg az alatta levő, 65-80 pont közötti kávék az ún. árukávék, amik az áruházak polcain találhatóak keverék vagy instant formában akár.
Mivel a kávé minőségét rengeteg tényező befolyásolja, így, ha ezeknek részleteiről akarunk tudni, mindenképp a különleges kávék között kell keresnünk, ugyanis az ilyen kávét pörkölő cégek a csomagolásaikon már sokkal többet osztanak meg a kávé útjáról. Így az ilyen kávék nyomon követhetőek akár egészen a termelőkig. A 100 % Arabica címke tehát ehhez képest csak egy elenyésző és félrevezető infomráció, melyet leginkább egy marketing cselnek tekinthetünk.
Akkor mit érdemes vásárolni?
Amennyiben mindenképp jó minőségű kávét szeretnénk venni, akkor sajnos nem elég egy 100% Arabica címke a csomagoláson. Ez esetben főhősünknek inkább érdemes felkeresnie kedvenc speciality kávézóját vagy ellátogatni egy helyi pörkölőhöz, ahol részletes információkat kaphatunk a kávéról, annak termesztéséről, feldolgozásáról és még azzal kapcsolatban is kaphatunk tanácsot, hogy milyen eszközzel és hogyan érdemes elkészítenünk, hogy igazán kinyerhessük a babokban rejlő aromákat és ízeket.
Egyelőre a nagy üzletláncok polcain nem találhatunk ilyen minőségű kávét, ugyanakkor az is biztos, hogy ha kis időt szánunk egy-egy ilyen minőségkereső túrára, garantáltan jobban fogjuk érteni a kávé lényegét, megismerkedhetünk jó szakemberekkel, és több élményt gyűjthetünk egy csésze fekete kapcsán, mint azelőtt. Kicsit olyan ez, mint piacra járni a bevásárlóközpontok helyett. Összetettebb folyamat, de lehet, hogy megéri.
VÁRUNK SOK SZERETETTEL Barista Tanfolyamunkon BUDAPESTEN 2021.09.16.-ÁN! 17:00-KOR MÁR KEZDŐDIK AZ ELSŐ ELMÉLETI ÓRA! A Barista Akadémia ÉS A Mojito Mixeriskola A KÖVETKEZŐ TANFOLYAM TÍPUSOKAT INDÍTJA EL, EZEN AZ IDŐPONTON: ALAP Barista, HALADÓ barista tanfolyam, ALAP mixertanfolyam, HALADÓ mixertanfolyam, 2 IN 1 MIXER ÉS BARISTA TANFOLYAM.
LEGYEN A SZAKMÁD A SZENVEDÉLYED, IRATKOZZ BE MÉG MA!
KÉRDÉSED VAN? +36 20 35 84 00
ÍRJ NEKÜNK! INFO@MOJITO.HU
CÍMÜNK: 1071 BUDAPEST, LÖVÖLDE TÉR 2.
NYITVA TARTÁS: MUNKANAPOKON 12:00-18:00
