Újra felfedezett kávéfajta, ami jobban bírja a forró éghajlatot
Mi az a coffea stenophylla?
A világ kávétermelésének szinte a 100 %-át az arabica és a robusta fajtákból értékesítik. A legtöbben nem is tudják, hogy ezen a kettőn kívül a Coffea nemzetségen belül még több, mint 120 faj ismert.
A jelentős éghajlat változás és a nagy volumenű erdőirtás azonban a kávéfajok 60%-át veszélyezteti, így napjainkban több kutatás folyik az eddig nem ismert vagy a kereskedelmi forgalomba nem hozott fajok után. Az egyik ilyen faj a coffea stenophylla is, ami Sierra Leone dombjairól származik.
A Stenophylla eredete és története
Először hivatalosan a 19. században azonosították ezt a fajt, nagyjából száz évvel azután, hogy az arabica és a robusta kereskedelmi forgalomba került. Jeremy Haggar a londoni Greenwichi Egyetem agroökológiai professzora. Elmondja, hogy a stenophyllat 1834-ben írták le először tudományosan, Sierra Leone-ban termesztették. Az 1890-es évekig innen exportálták ezt a fajt, habár találhatunk olyan jelentéseket is, amikben leírják, hogy az 1900-as évek elejéig Guineában is termesztettek ilyen kávét.
Aaron Davis a Kew Királyi Botanikus Kert kávékutatásának vezetője. Értekezésében elmondja, hogy a stenophyllat a 19. század végén Guineában és Sierra Leonéban is nagy mennyiségben termesztették, ahonnan aztán nagyrészt Franciaországba exportálták. Azokban az időkben magas árakat fizettek a stenophylla-ért és nagyon jó ízprofilról számoltak be, a Királyi Botanikus Kert arra is rámutatott, hogy ez a faj képes lenne felvenni a versenyt az arabikával és a robustával. Ezt követően Afrika keleti partjain is megjelent az új kávénövény, Ghánában, Szenegálban, Elefántcsontparton, sőt Ugandában is – meséli Aaron. A nagy népszerűség ellenére azonban a stenophylla hátrányba került, ugyanis a cseresznyék beérésének az ideje hosszabb, mint az arabikáé, így nem annyira produktív növény. Ezért történhetett, hogy a feledés homályába veszett.
A stenophylla jellemzői és termesztési körülményei
2017 és 2019 között Aaron és Jeremy Sierra Leone-ban tett kutatásaik során az egész országot bejárták, hogy meg tudják figyelni a vadonban és a gazdaságokban a stenophylla-t. Ezt megelőzően utoljára 1954-ben folytak kutatások ezzel a fajjal kapcsolatban. 2019-ben Aaron és kollégái hivatalosan is veszélyeztetett fajnak minősítették, ami azt jelenti, hogy a vadonban már alig találni szabadon növő példányt.
2019 végén a Kasewe erdőrezervátumban egyetlen steril (gyümölcsöt és virágot sem termő) példányt találtak, majd nem sokkal utána a Kambui-hegység erdős területén rábukkantak egy kisebb populációra.
A stenophylla 200-700m közötti magasságon terem meg. Növekedésének üteme a csapadék mennyiségétől függ. Szárazabb évszakokban egy ún. nyugalmi állapotba kerül egészen addig, amíg a csapadék el nem kezdi serkenteni a virágzást és a növekedés újra nem indul. Csillag alakú virágain hét-kilenc fehér sziromszerű karéja van (az arabicának és a robustának általában öt karéja van), levelei pedig sokkal keskenyebbek, erről lehet könnyen megkülönböztetni.
Az érdekes még, hogy míg az arabica-nak és a robusta-nak többnyire vöröses vagy sárgás színű gyümölcse van, addig a stenophylla bogyója intenzív fekete színű. Gyümölcse először 6-8 hétig lassan fejlődik, aztán beindul és víztartalma akár 85%-al is megnőhet. Ezután további 30-35 hétig tarthat, amíg beérnek a magok.
A ’20-as évekig a stenophylla termesztése a Sierra Leone-i mezőgazdaság fontos szereplője volt, de ez visszaesett a napjainkra jelentősen. Sierra Leone mai részesedése a kávépiacon mindössze 0,04 %, ami kizárólag robusta és liberica fajokból áll össze. Az 1991-ben kitört polgárháború előtt évente mintegy 25.000 tonna kávét termeltek, ma ez a szám van, hogy a 10%-át sem éri el, nagyjából 2000 tonna.
A 20. században a stenophyllat leginkább kutatási célokra használták, ennek ellenére még mindig nem tudunk eleget a fajról. Aaron viszont hozzáteszi, hogy jelenlegi ismereteink arra megfelelőek, hogy tudjuk, hogy érdemes tovább kutatni ezt a fajt. Ezért is napjainkban a Sierra Leonéban megtalálható magok többségét a stenophylla újra ültetésére használják fel, hogy visszatelepítsék az erdőkbe.
Miben különbözik a három kávé fajta? (arabica, robusta, senophylla)
Az Arabica faj kiváló ízjegyeket rejthet magában, így drágább is, mint a Robusta, ez utóbbit ezért is főként az instant kávé készítésekor használnak fel vagy más kávékkal kevernek össze. Az Arabica viszont sokkal kényesebb és kevésbé ellenálló az éghajlatváltozást tekintve. A kutatások szerint az Arabica globális termelése az évszázad közepére akár 50 %-al is csökkenhet.
A Stenophylla átlagosan 24,9 C-on megterem, ez 1,9 C-al magasabb átlag a Robustánál és 6,8 C-al magasabb az Arabicánál – teszik hozzá a kutatók.
Van-e jövője a stenophylla-nak a kávéiparban?
A Coffea stenophylla egy olyan kávéfajta, ami jobban bírja a magas hőmérsékletet, mint az Arabica ugyanakkor hasonlóan izgalmas, összetett és jó ízjegyekkel rendelkezik.
Sajnos a kávétermesztés számos mezőgazdasági szakembere már saját bőrén tapasztalja az éghajlatváltozás negatív hatásait, ami szerintük komoly aggodalomra ad okot a milliárdos ipar fenntarthatóságát illetően.
Davis szerint a stenophylla megoldás lehet a kávéipar jövőjét biztosítva, ami több trópusi ország gazdaságát mentheti meg, ezáltal több, mint 100 millió gazda megélhetését biztosítva. A stenophylla kis háziasítással jó minőségű alternatívaként szolgálhat a melegebb éghajlaton gazdálkodók számára – teszi hozzá Davis. Hosszabb távon pedig fontos erőforrása lehet az éghajlattal szemben ellenállóbb kávé növények új generációjának termesztésében.
Egy tanulmányban 18 kávékóstoló szakembert bevonva tesztelték a Stenophylla ízjellemzőit. Az újonnan felfedezett növény ízprofiljáról így kiderült, hogy természetes édességgel, egy közepesen magas savtartalommal, gyümölcsösséggel és igazán jó testtel rendelkezik.
Mivel ellenállóbb növény, így biztosan érdemes a gazdáknak újra termeszteni ezt a kávéfajtát. A komplex ízvilága pedig a pörkölőknek is új, izgalmas pályát nyithat, hogy alternatívaként megjelenhessen a minőségi kávépiacon, így egyre többen nyitottak a kísérletezésre.
VÁRUNK SOK SZERETETTEL Barista Tanfolyamunkon BUDAPESTEN 2021.05.03.-ÁN! 17:00-KOR MÁR KEZDŐDIK AZ ELSŐ ELMÉLETI ÓRA! A Barista Akadémia ÉS A Mojito Mixeriskola A KÖVETKEZŐ TANFOLYAM TÍPUSOKAT INDÍTJA EL, EZEN AZ IDŐPONTON: ALAP Barista, HALADÓ barista tanfolyam, ALAP mixertanfolyam, HALADÓ mixertanfolyam, 2 IN 1 MIXER ÉS BARISTA TANFOLYAM.
LEGYEN A SZAKMÁD A SZENVEDÉLYED, IRATKOZZ BE MÉG MA!
KÉRDÉSED VAN? +36 20 35 84 00
ÍRJ NEKÜNK! INFO@MOJITO.HU
CÍMÜNK: 1071 BUDAPEST, LÖVÖLDE TÉR 2.
NYITVA TARTÁS: MUNKANAPOKON 12:00-18:00
