Kuvait, ahol az újhullámos és az arab kávévilág találkozik
A kávé már régóta szerves része a kuvaiti kultúrának és társadalmi életnek. Már évszázadok óta isszák ebben az országban a hagyományos arab kávét. Ezt kínálták, ha vendég volt a háznál, ezt szolgálták fel a vendéglátóipari egységekben, ez kísérte a tárgyalásokat végig, mindenhol az arab kávé volt elérhető.
Ugyanakkor mára a speciality kávé is betört Kuvaitba és egyre nagyobb érdeklődést vált ki. De hogy passzolhat ez az új hullám a régi hagyományokhoz? Egyáltalán milyen a kuvaiti speciality kávé? Miért kezd egyre népszerűbbé válni az ország ifjú nemzedékének köreiben?
Azért, hogy kiderítsük milyen a kávéhelyzet Kuvaitban, Khalid Malallah-ot, a Kôfē Espresso Bar pörkölőmesterét és társ-alapítóját kérdeztük. Kíváncsiak voltunk, hogy ő miben látja a kuvaiti speciality kávé egyre népszerűbbé válásának okát. A Kôfē Espresso Bar egy 3 kávézóból álló mini franchise Kuvait városban. Ők is az elsők közt voltak, akik elkezdték a 3. hullámos kávékultúrát bevinni a köztudatba. Ennél jobb alanyt nem is találhattunk volna arra, hogy többet tudjunk meg ennek a térségnek a kávézási szokásairól.
Kuvait hagyományos kávé kultúrája
Az arab kávé vagy, ahogy náluk írják „qahwah arabiyya”, leginkább a Közel-Keleten elterjedt kávékészítési módszer elnevezése. Ha kicsit visszatekintünk a múltba, láthatjuk, hogy minden területre, ahol az arab kultúrát ápolták, Yemen-ből érkezett a kávé. Khalid szerint ebben a térségben egyedülálló a híres arab kávé készítésének módja, ami az Oszmán Birodalom idején került be a helyiek kulturális szokási közé. Ma így készítik a kávét Törökországban, a Közel-Keleten, Egyiptomban, Szíriában stb. Igaz, hogy a felszolgálás módja vagy a csészék helyspecifikusan eltérőek lehetnek. Minél délebbre halad az ember (Szaúd-Arábia és az Öböl térségbe) annál világosabb pörkölésű a kávé, míg, ha észak felé indulunk el, a pörkölés egyre sötétebb lesz.
kuvait
Tulajdonképpen az arab kávé egyik fémjelzése a világos pörkölés. Ennek hosszú időre visszanyúló gyökerei vannak a múltban. Khalid elmeséli, hogy régen nyílt tűzön pörkölték a kávészemeket és kifejezetten világosra pörköltek, világosabbra, mint amihez manapság hozzászoktunk. „A középeurópai pörkölők valószínű, hogy „füves” ízjegyet éreznék ebben a pörkölésben – mondja Khalid mosolyogva – aki ismeri a pörkölés folyamatát, az tudja, hogy az első reccsenés után jön közvetlenül ez a „füves” ízjegy. Régen, a pörkölés végeztével eltávolították a pelyvát és mozsárban, kézzel törték össze a kávészemeket a kívánt méretre.”
Azért, hogy ellensúlyozzák a világos pörkölés ízeit, az arab kávéhoz már hosszú ideje fűszereket használnak, igaz, hogy a fűszerek kiválasztása régiónként változhat. A legtöbb Közel-Keleti országnak megvan a saját Arab kávé receptúrája. A kontinens déli régióiban leginkább kardamommal szeretik ízesíteni – meséli Khalid – de a szegfűszeg és a sáfrány is gyakran használt fűszer és persze van, hogy a kávét édesen készítik el.
A kávé kultúra fejlődése
Mindenki fogyaszt arab kávét errefelé, idősek és fiatalok is – meséli Khalid – de nem az arab kávé az egyetlen, amit Kuvaitban megtalálsz.
Az 50-es 60-as korosztály leginkább az Arab és a Török kávét ismeri. A 40 évesek között már elkezdett az amerikai stílus terjedni, mint az Americano, Filterek, Espresso-k. Ők az a generáció, akik közül sokan az USA-ban tanultak és onnan hazaérve hozták magukkal ezt a kultúrát. A mi generációnk, tehát a 30 év körüliek vagy a fiatalabbak pedig már lelkes rajongói a speciality világának. Természetesen nem csak külföldön vannak a nyugati kávékultúrát képviselő kávéház láncok. Khalid elmondása alapján a ’90-es évek végén, a 2000-es évek elején több multi nyitott trendi kávézót a térségben. 1999-ben a Starbucks nyitotta meg első üzletét Kuvaitban, amit aztán számos nagy lánc követett.
Van igény a speciality kávéra az arab világban?
Khalid megerősíti, hogy amikor érdeklődni kezdett a speciality iránt, akkor az újhullámos kávé még csak korlátozott számban volt kapható kis piaci boltokban vagy elvontabb helyeken. A ’90-es és 2000-es években a multinacionális kávézóláncok lehetővé tették, hogy beszivárogjanak Kuvaitba is a kávé 3. hullámának hatásai.
Mindenesetre az tény, hogy a speciality kávékultúra népszerűsége határozottan nő a régióban. Jamie Goodwin az Arabian Businessben leírt 2016-os cikkében kifejti, hogy a Közel Keleti kávéfogyasztás a világ kávéfogyasztásának 8 %-át teszi ki. Ez nem kevesebb, mint 6,5 milliárd USD. Csak az Egyesült Arab Emírségben, 2015-ben 544,5 millió dollárt költöttek kávéra, ez 10 %-os növekedést jelent az előző évi költséghez képest.
Kuvaitban sem nehéz nyomon követni a 3. hullámos kávékultúra népszerűségének növekedését. Khalid elmondása alapján jelenleg több, mint 250 speciality kávézó van az országban, ahol a vendégkört többnyire fiatalok alkotják.
kuvait starbucks
Az biztos, hogy a 3. hullámos kávékultúra nagy népszerűségnek örvend világszerte, főleg Európában és Amerikában. Khalid úgy gondolja, ez a fejlődés már Kuvaitban is tetten érhető, úgy a kávéban, mint minden másban is. A fiatal nemzedék új dolgokat akar kipróbálni, ez is oka lehet a nagy érdeklődésnek nálunk – meséli.
Mit szeretnek igazán Kuvaitban?
Khalid szerint a V60 és a hidegen készített kávék a legnépszerűbbek az országban. Mivel ebben a térségben hosszú és száraz nyarak jellemzőek, így ez talán nem is annyira meglepő adat. Ami sokkal inkább meglepő lehet, hogy a kuvaitiak nem csak a világos, de a sötétebb pörkölést is kedvelik. Míg a fűszerezett arab kávé készítését a világos pörkölés jellemzi, addig a fogyasztók az espresso és a filter esetében szívesen nyitnak az alternatívák irányába. Khalid szerint a kávéfogyasztóknak nagyjából 10 %-a az, aki önmagában szereti a kávét inni espresso vagy akár V60 formájában. A többség az továbbra is tejesen és/vagy cukorral szereti fogyasztani a kávéját.
2 kávékultúra, 2 külön világ?
Arab és nyugati kávékultúra, vajon ezek ellentétek vagy lehetséges az együttműködés? Khalid szerint mindkettő irányzat más igényeket elégít ki. A kávékészítésre már jó ideje egyfajta szociális rituáléként tekintenek és ez nem változott manapság sem, csak kiegészült új hagyományokkal, amik magukkal hozták az új kávétípusokat is.
Kuvaitban a mai napig működnek az ún. „dewaniya”-k. Ezek egyfajta közösségi térként működnek, ahova esténként, munka után a férfiak ülnek be, hogy megbeszéljék üzleti és magánügyeiket is. Ennek a régmúltba visszanyúló hagyománya van, amit a mai napig megtartottak, többnyire a középkorú és idősebb korosztály köreiben. A felszolgált italok pedig leginkább kávé vagy tea.
A fiatalok inkább keresik a különböző speciality kávézókat a szocializálódáshoz. Egy olyan országban, ahol az alkohol fogyasztása illegális, érthető, hogy megnőtt a koffein fogyasztás jelentősége.
kuvait Costa kávézó
Vannak viszont régiók, ahol a fiatalok szokása komoly vita tárgya. Például egyes kuvaiti parlamenti miniszterek a kevert nemű kávézók betiltását támogatják, az erkölcstelenség veszélyére hivatkozva.
Érdekes összehasonlítani Kuvait speciality kultúráját a környező országokéval. Ha például a Szaúd arábiai piaccal hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy ott a kiskereskedelmi szemes kávé forgalom jellemzőbb, mint a kávéházas kultúra. Ez leginkább azért lehetséges, mert a szaúd-arábiaiak többnyire otthon készítik el a saját kávéjukat, illetve a lakosság nagyobb része nő, akik a törvények miatt nem kávézhatnak bárhol, bárkivel, bármikor. Így a kávézók iránti érdeklődés nem jelentős.
Talán ezek mind olyan tényezők, amik jelentősen alakítják Kuvait kávézó kultúráját. A kávé-piac a kuvaiti oldalon jobban virágzik. Sokkal több kávézó található ezen a régión, mint pörkölő. Szaúd-Arábiában a pörkölőkből többet találunk, ezért ők fejlettebbek is a pörkölésben nálunk – fejti ki Khalid. Azt is elmondja, hogy nagyjából a kávézók 5 %-a vagy közvetlen összeköttetésben van egy pörkölő üzemmel, vagy magának pörköli a kávéját.
Milyen jövője van a 3. hullámos kávékultúrának Kuvaitban?
Vajon eltűnik a feledés homályába az arab kávé azzal, hogy a fiatalok a speciality világa felé fordulnak? Vajon lehetséges kapcsolatot teremteni az arab kávé és a speciality kávé között? Vajon hogyan kelthetik fel az emberek figyelmét a harmadik hullámos kávéirányzattal a speciality kávé úttörői Kuvaitban?
Khalid az ízvilágok változatosságában hisz. Sok helyen azt tapasztaltam, ha beülök és kérek egy espressot, akkor többnyire egy házi blend-et (2 kávé keveréke) kapok – meséli. Épp ezért arra gondoltam, hogy Single origin-ekkel (egy termőterületről származó kávé) fogok dolgozni. Először a Sumatra-India, Kenya-Etiópia, Mexikó-Guatemala termőterületeket próbáltam ki. Így a vendég megkapja az a luxus-érzést, hogy saját maga választhatja ki, hogy milyen ereje vagy íze
kuvaiti kávé fesztivál
legyen a kávéjának. Ha egy világosabb, savasabb ízvilágra vágynak, akkor a kenyait ajánlom nekik, ha pedig egy sötétebb, pörköltebb ízvilágot akarnak kipróbálni, akkor a Sumatrai kávét készítem el.
Khalid abban a kérdésben is optimista, hogy van mód a két kávé kultúra találkozására, összeolvadására. A kávézó vezetése mellett egy külön projektben azzal foglalkozik, hogy az arab kávé ízskáláját tovább fejlessze. Az ízskála fejlesztésében arra fókuszál, hogy a kiegészítő fűszereket párosítsa a különböző kávé íz profilokkal.
A tervem egy olyan receptkönyv összetétele, amiben leírom, hogy mely kávébab típusokhoz mely fűszerek keverése ajánlatos. Például egy kenyai kávénak jobban áll a kardamom, mint a sáfrány vagy a sumatrai kávénak a szegfűszeg áll a legjobban. Szeretnék egy ún. arab 3. hullámos kávékultúrát teremteni.
Az biztos, hogy a kuvaiti kávékultúra világa tele van lehetőséggel. Évről évre nő az igény és erősödik a kávépiac. A messzi múltba visszatekintő kávéfogyasztási szokások mellett a fiatalabb generáció olthatatlan érdeklődéssel fordul a speciality felé. A különleges fűszer ebben a kávékultúrában pont az, hogy nem olyan, mint amivel New Yorkban, Londonban vagy Melbourne-ben találkozhatunk. A kuvaiti speciality kávé egy egyedi hagyománnyal bír, amiben megtalálható az arab kultúra és az újhullámos kultúra egyaránt.
