Kávé termelő országok történelme – Burundi és Etiópia

Egy kimondottan izgalmas kávétermesztő ország – Burundi

 

A kávé 1920-ban érkezett Burundiba a Belga gyarmati uralom idején és minden földművesnek legalább 50 fát kellett ültetnie. Mikor Burundi megszerezte függetlenségét 1962-ben, a kávétermesztés a magán szektorba vándorolt. Ez viszont megváltozott 1972-ben, a politikai hangulattal együtt, majd 1991-re újra visszatért magánkezekbe a kávé termesztés.

A kávétermesztés folyamatosan nőtt, de az 1993-as polgárháború a termelés komoly csökkenését eredményezte.  Az időközben tett erőfeszítések növelték a termelékenységet és a kávé értékét. Az iparágba történő befektetések kulcsfontosságúak, mivel Burundi gazdasága rendkívül gyenge a konfliktusok miatt. 2011-ben, Burundiban volt a világon a legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. A lakosság mintegy 90%-a a mezőgazdaságból él. A kávé és tea termesztés pedig az exportjuk nagy részét teszi ki. Manapság a kávétermesztés fellendülőben van, de még mindig nem érte el a 1980-as szintet. A folyamatos fejlődés reményre adhat okot. Mintegy 650,000 család megélhetése függ a kávé terméstől. Ezért is fontos, hogy elmozduljanak a minőségi termesztés irányába, mert ez többlet jövedelmet jelenthet ezeknek az embereknek. Ugyanakkor a folyamatosan fennálló politikai instabilitás, folytonos veszélyt jelent a fejlődésre. Burundi földrajzi fekvése előnyt jelent a termesztés szempontjából. Többnyire hegyvidéki területeken folyik a földművelés, ahol megfelelő talajviszonyok és éghajlati tényezők állnak rendelkezésre. Burundiban nincsenek nagy ültetvények, főleg kistermelők szolgáltatják a terményt. Mostanra szervezettebbé váltak és az országban található 160 mosóállomás köré csoportosultak. Ezeknek a mosóállomásoknak körülbelül 2/3-a állami tulajdonban van, a többi pedig magánkézben. Pár száz farmertől a nagyjából 2000 termelőig szolgál ki, egy-egy mosóállomás. A mosott eljárásról bővebben barista tanfolyamunkon, jelentkezz még ma.

Régiónként csoportba tömörültek a mosóállomások, amiket SOGESTALS-nak (Sociétés de Gestion des Stations de Lavege) hívnak. Ezek a szervezetek ténylegesen koordinálják az állomásokat és törekednek a minőségi kávé előállítására, nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésével.

A legjobb minőségű terményt mosott eljárással dolgozzák fel és általában bourbon variánsok adják, bár más fajtákat is termesztenek. Burundi és a szomszédos Ruanda között sok hasonlóság található: az országok egyforma tengerszint feletti magassággal rendelkeznek és hasonló kávéfajtákat termesztenek. Illetve mindkettőjük exportját nehezíti, hogy szárazfölddel határosak és így lassabban juthat el a kávé a fogyasztó országokhoz, ami magasabb árat eredményez. Valamint a két országra jellemző „krumpli hiba” is tovább nehezítheti az eladók dolgát, hiszen ezeken a területeken jellemző az a kis sárga-fekete bogár, ami megdézsmálja a termést és íz hibát generál a kávéban. Erről itt olvashatsz bővebben egy előző cikkünkből.

Nyomonkövethetőség

A közelmúltig, minden SOGESTAL-ban feldolgozott kávé keveredett. Ez azt jelentette, hogy a Burundiból származó kávék csak a feldolgozó csoportokig voltak visszakövethetők, amik ezáltal csak a termelő régiókat adták meg. 2008-ban Burundi elkezdett nyitni a Specialty (különleges) kávék irányába, lehetővé téve a közvetlen felvásárlást és biztosítva a nyomonkövethetőséget. 2011-ben került megrendezésre a Prestige Cup, ami egy színvonalas kávé minősítő verseny volt, kvázi a Cup of Excellence előfutára. Egyes mosóállomások elkülönített tételeket hoztak létre amelyeket aukciókon értékesítettek, illetve megfelelő minőségi besorolással látták el. Ez mind azt vetíti előre, hogy a nagyobb odafigyelés még jobb minőségű kávékat hozhat a kávé szerelmesei számára.

Burundi minőségi kávé jellemzői általánosságban:

Összetett bogyós gyümölcsös ízek jellemzik, „Juicy” testtel.

Minden barista képzést egy speciality kávékóstolással kezdünk, sokszor előfordul, hogy Burundiból.

 

Etiópia – Egy másik, el nem hanyagolható kávétermesztő ország

 

Az összes kávétermesztő ország közül Etiópia talán a legérdekesebb. Olyan Etiópia a kávé szerelmeseinek mint egy kisgyereknek Disneyland. Amellett, hogy rendkívül gyümölcsös karakterekkel találkozhatunk ezen a területen, egyedinek mondható, hogy sok kávéban florális jegyeket fedezhetünk fel, nemhiába találunk a kávés versenyek döntőjében zömében Etióp variánsokat.

Etiópiát általában a kávé szülőhazájának nevezzük, bár ezzel a kijelentéssel azért óvatosan kell bánnunk, mert valójában az arabica először dél-Szudánban jelent meg, de csak akkor fedezték fel, amikor már Etiópiában is elterjedt. Először persze nem italként, csak mint gyümölcsöt fogyasztották. Jemen volt az első ország aki elkezdett kávét termeszteni, de Etiópiában már előtte is takarítottak be kávét a vadon termő fákról. Az első export valószínűleg Etiópiából származott az 1600-as évek környékén, köszönhetően az első kávézók megjelenésének Jemenben illetve a közel-keleten. Első körben a vadon termő Kaffa és Buno régiókból származó kávékat exportálták és majd csak később hoztak létre ültetvényeket. Érdemes megemlíteni egy 1800-as évekből származó feljegyzést, mely szerint 10000kg kávét exportáltak Etiópiából. A 19. században alapvetően két fajta Etióp kávét különböztettek meg: Harari (Harar város körül termesztett) és Abesszíniai (az ország többi részén vadon termesztett). A harar régi gyökerekre nyúlik vissza és mai napig is elfogadott jó minőséget takar. 1950-re jelentősen megnövekedett kávéipar és ezért egy új minősítő rendszert vezetett be. A minőség meghatározását a gyakorlatban is megismerheted Budapesti Barista tafolyamainkon.

1957-re megalakult Etiópia Nemzetközi Kávétestülete. Az 1970-es években azonban Haile Selassie császár megdöntése változásokat hozott. Ez nem parasztfelkelés volt, inkább a perifériára szorult elit puccsa. A megdöntött uralom után a katonaság vette át a kormányzást, melyet a szocialista eszmék erősen befolyásoltak. Addig a pontig az ország bizonyos értelemben közel volt a feudális kormányzati rendszerhez. Az új eszmények között szerepelt a földek újraelosztása és a kormány hamarosan államosított mindent. Egyesek szerint ez a lépés rendkívül hasznos volt a lakosság számára és akár 50%-al növelte a vidéki emberek jövedelmét. A szigorú Marxista szabályok megakadályozták a földtulajdont vagy a bérelt munkaerőt, és ez óriási hatással volt a kávé iparra. Majd a nagyüzemi gazdálkodást abbahagyták és Etiópia visszatért a kávé vadonból történő betakarításához. Az 1980-as évek az éhínség évtizede volt, ami 8 millió embert érintett és ebből 1 milliót megöltek.

1991-ben az Etióp nép Forradalmi Demokratikus Frontja megdöntötte a katonai elnyomást. Ez megindította a liberalizáció folyamatát és az ország a demokrácia felé orientálódott. A nemzetközi piacok megnyíltak Etiópia számár, de velük együtt jöttek az ingadozó piaci árak is. Ez hatalmas fejtörést okozott az kávétermelőknek, akiknek eddig nem kellett ezekkel a tényezőkkel foglalkozniuk. Ennek következményeként szövetkezetek alakultak ki, akik segítséget nyújtanak az eladás menedzselésében, a finanszírozásban, piaci információkkal látják el a farmereket és segítik a logisztikát is. A legnagyobb előrelépés pedig csak pár éve történt meg amikor is létrehozták az „ECX”-et (Ethiopian Commodity Exchange), ami új rendszerbe fogja az Etióp kávé kereskedelmet, megnyitva a kapukat a különleges kávék piacának is.

Etiópiában egyaránt találkozunk mosott és száraz feldolgozású kávékkal. Saját minősítő rendszert használnak.

Bár folyamatos kutatások térképezik fel az Etióp kávéfajtákat, még mindig rengeteg faj ismeretlen.

Ha felkeltettük érdeklődésedet és szeretnél igazi barista lenni, várunk legközelebbi beiratkozásunkra barista és mixertanfolyamainkra 2019.12.11.-én!

Üdv. Barista Akadémia