A környezetvédelmi világnapok emlékeztetnek minket arra, hogyan törekedhetünk arra, hogy bolygónk tudatosabb lakói legyünk. A globális kávéközösség már régóta támogatja a fenntartható fejlődés három fő területét: a gazdasági, társadalmi és környezeti kérdéseket.

A kávéipar foglalkozik a környezetvédelmi kérdésekkel azáltal, hogy ösztönzi a fogyasztókat és a kávézók tulajdonosait, hogy csökkentsék az egyszer használatos csomagolás használatának gyakoriságát és hozzáférhetőségét, miközben a biológiailag lebomló vagy komposztálható termékeket is elérhetővé teszik. De mi a helyzet a zöldkávéval? Mi lesz azzal a sok mintával, amiket nem használnak fel? A zöldkávé mintákat, amiket termelők a pörkölőknek küldenek, egy kávénövény éves termésének jelentős részét kiteszik, de ezeknek az elküldött mintáknak sokszor csak egy kis részét használják fel, a többi a szemetesbe kerül.

A kávéipar speciality szegmense nagyon is tisztában van azzal, hogy mennyi élelmiszert és egyéb még felhasználható dolog vész kárba. Ma már nagyon sokan figyelnek arra, hogy baristáikat arra ösztönözzék és tanítsák, hogy minél kevesebb tejet és kávét használjanak fel fölöslegesen. Sajnos ennek ellenére a szigorú előírásoknak és szabályoknak „köszönhetően” mégis keletkezik némi maradék, amit már nem használnak fel; ez termelői és pörkölői szinten is előfordul.

Összehasonlításképp vessünk egy pillantást a gyümölcs- és zöldségágazatra, amelyben elfogadhatatlanok a vizuális és az ízbeli hibák, ahol elvárás, hogy az uborka egyenes legyen és az alma pedig fényes, piros és egyforma méretű. Ez természetesen hihetetlen módon növeli a pazarlás mértékét, ami mind termelőknek mind fogyasztóknak kétségbe ejtő lehet. Éppen ezért jött létre az a mozgalom („the ugly fruit movement”), ami azt szorgalmazza, hogy vásároljunk külsőre nem a normáknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt is, mert az lehet ugyanolyan finom. A mozgalom előtt az U.S.A.-ban a megtermelt élelmiszer nagyjából 40%-a végezte a kukában.

A valóság az, hogy a minőségi jellemzők – akár vizuális, akár ízbéli – rendkívül fontos szerepet játszanak a marketingben és az ügyfelek elégedettségében. A „csúnya gyümölcs” mozgalom ezt megcáfolandó, lehetőséget biztosít olyan startup cégeknek, amik amúgy nem felelnének meg az általános elvárásoknak. Így számos új üzlet jött létre és a termelők is nagyobb haszonnal tudnak dolgozni.

A speciality kávéval dolgozóknak lehetősége van arra, hogy átvegyék a „csúnya gyümölcs” mozgalom lényegét oly módon, hogy a saját területükön többet foglalkozzanak a(z) (élelmiszer) pazarlás kérdésével. Mennyire fenntartható a termelt kávénak csak a top 5%-át értékesíteni? Igaz, hogy ezek a kávék a „legfinomabbak”, de az alacsonyabb kategóriába sorolt kávék is kitűnőek – és néhány fogyasztó inkább egy „unalmasabb” kávét szeretne, mintsem egy prémium kategóriájút – és lássuk be, sokan nem is érzik a különbséget. Ezek a kávéfajták – az alacsonyabb pontszámú, de ízletes kávék, amelyek nem felelnek meg a kávégyártó cégek perfekcionista szabványainak – egy megosztó helyzetet teremtenek.

Milyen következményekkel jár az élelmiszer-pazarlás és a törekvés a legjobbra? A kávé bár nem egy élelmiszer, és nemis  feltétlenül egy olyan iparág, amely kizárólag a minőségre törekszik (gondolunk itt a nagyobb, profit-orientált multikra). De a kisebb termelők és feldolgozók, kávézók már egyre inkább törekednek a fenntarthatóságra, de ez az említett multikra nem feltétlenül igaz. Sajnos ez a pazarlás hosszútávon nem fenntartható.

Mit tehetünk mi, mint baristák és fogyasztók?

  • Papír pohár helyett választhajuk a helyben fogyasztást illetve italunkat kérhetjük saját termoszunkban vagy KeepCupunkba, de néhány helyen már a HuskeeCup újrahasználható, közösségi „bögréi” is elérhetőek, ráadásul a kávé ezüsthéjából készülnek!
  • Igyekezzünk helyi termékeket beszerezni, a kávét kivéve ez kicsi utána járással könnyebb, mint gondolnánk.
  • Mondjunk nemet a szívószára! A nyár közeledtével egyre több jeges italt fogyasztunk, amikhez általában adnak szívószálat. A rendeléskor udvariasan jelezhetjük, hogy szívószál nélkül kérjük az italunkat.
  • Baristaként törekedjünk arra, hogy csak annyi tejet gőzöljünk, amennyit elhasználunk.
  • Ha dupla lefolyású kávékarral dolgozunk, de csak egy espressot rendeltek, akkor megkérdezhetjük a vendéget, hogy nem szeretne-e doppiot inni (mert általában a doppio nem sokkal drágább, mint a szimpla espresso és, mert sokkal jobban kivehetők az íz jegyek egy dupla espresso esetében). Így elkerülhetjük, hogy a kávénk „másik felét” kiöntsük.
  • Beléphetünk olyan csoportokba, amik a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal foglalkoznak. Itt rengeteg új ötlettel gazdagodhatunk.

A lista szerencsére szinte végtelen és minden kis lépés számít! Ha van ötletetek, vagy tapasztalatotok, osszátok meg velünk! Ha szeretnétek barista tanfolyamra jelentkezni, az alábbi elérhetőségeken tudtok informálódni. Következő barista tanfolyamunk május 15-én, Szerdán indul. Alapfokú barista képzésünk elérhető gyorsított verzióban is, így a 6 hetes tanfolyam 4 hét alatt elvégezhető. Amennyiben a mixer szakma is érdekel, válaszd 2in1 barista és mixer tanfolyamunkat! Profi barista csomagunkhoz most AJÁNDÉK barista tanfolyam jár: a barista MasterClass keretein belül megismerkedhetsz a különböző filterkávé készítő eszközökkel és a világos pörkölés jellemzőivel.

Információ:
info@mojito.hu
06/20-355-400
(H-P, 10-18)