Hogyan hat a kávé az agyra? Valóban függőséget okozhat a koffein?
Az ásítás a test csendes sikolya egy jó kávéért. – tartja a mondás, személy szerint egyet értek, de vajon tényleg így van?
Mindig is furdalt a kíváncsiság, hogy a tökéletesen feldolgozott és megpörkölt kávébabokból elkészített reggeli nedű hogyan tudja a napomat már a korai órákban bearanyozni és jobbá tenni. Tulajdonképpen mi történik, amikor ez a fekete csoda elér az ízlelőbimbókig és bekerül a szervezetembe?
kávé agyra gyakorolt hatása
Vajon hat az agyműködésre? Miért kívánok akár több kávét meginni egy nap alatt? Ez már nevezhető függőségnek? Vajon a test tényleg az ásítással fejezi ki a koffein hiányát?
Csak pár szóban, nézzük meg a kávé összetételét: a kávé 98-99 %-a vízből áll, a maradék 1 %-ban találjuk az összes többi összetevőt, mint az aromákat, a koffeint, a fenolokat, az olajokat és a többi összetevőt, ami végül hatással van a kávénk ízére is. Ezen összetevők egyes részei ugyan eltűnnek a pörkölés közben, egyes részei viszont markánsan megjelennek, így meghatározva italunk jellegét.
Az egyszerűség kedvéért mi most egyetlen összetevőre, a koffeinre fókuszálunk.
A tiszta koffein önmagában egy fehér, íztelen, szagtalan por, amit a purin alkaloidoknak nevezett vegyi anyagok csoportjába sorolunk. Természetes úton több növényben is fellelhető, ilyen például a kakaó, a yerba mate és a guarana is. A koffein a növényekre több módon lehet hatással.
koffein függőség
Egyes növényekben például ún. peszticidként, azaz védelemként hat az egyes rovarok ellen. Más esetben viszont a növényekre szálló méhek memóriájára is hatással van, ugyanis a koffein memóriakapacitásra gyakorolt serkentő hatása a méheknél azt eredményezi, hogy később azok visszatalálnak az adott növényhez, ez által biztosítva a növény túlélését és szaporodását. Milyen csodálatos is a természet!
De mi a helyzet az emberi fajjal? Vajon az emberi testben milyen hatásokat gyakorol a koffein?
Azt talán már tudjuk, hogy a kávé elkészítésének módja jelentősen befolyásolja a fellelhető koffein mértékét. A különböző készítési technikák receptjeiben az extrakció idejét, a hőmérsékletet és a szemcseméretet variálhatjuk. Ez persze mind befolyásolja az italunkba kerülő koffein mennyiségét is. Érdekes tény, hogy a készítési módszertől függetlenül, a koffein 90 %-a már a készítés első percében kioldódik az italunkba.
Vajon milyen hatást ér el a koffein a szervezetünkben? Talán mi is olyanokká válunk, mint a méhek és újra és újra visszatérünk a koffein-lelő helyünkhöz, ahol „beporoztak minket”?
Mielőtt megkapnánk a választ a kérdésünkre, olvasd el a következő gyakorlatot, csukd be a szemed és vesd a szervezeted egy teszt alá, lássuk mi lesz az eredménye?
Gondolj valami számodra igazán ijesztő élőlényre (ez lehet egy volt barát/barátnő, vagy egy nagy szőrös pók), vagy olyan helyzetre, amit nem szívesen teszel. (pl. nyilvános beszéd tartása)
Képzeld el, hogy ott vagy ezzel a dologgal, képzeld igazán bele magad, érezd az elképzelt hely illatát, hogyan néz ki az adott szereplő, milyen érzést okoz az elképzelt szituáció. Képzeld el, ahogy közelítesz ehhez az emberhez/dologhoz/eseményhez egészen addig, amíg már elkerülhetetlen lesz a találkozás. Képzeld el, hogy az a bizonyos ijesztő dolog pontosan ott áll előtted, vagy azt az ijesztő dolgot mindenképp meg kell tenned, nincs kiút.
Ebben az állapotban figyeld meg magad, milyen érzések kerítenek hatalmukba?
Amikor fenyegetve érezzük magunkat, a testünk automatikusan egy védekező mechanizmust indít be. Éberré és tudatossá válunk, kijózanodunk. Szívünk elkezd gyorsabban verni, több vért pumpálni az izmainkhoz és az életfontosságú szerveinkhez. A pupillánk összehúzódik és az egész szervezetünk felkészül arra, hogy ha szükséges, akkor készen álljunk felvenni a harcot, vagy kellő gyorsasággal el tudjunk futni.
Nos, a koffein pontosan ugyanazt a hatást kelti, mint amikor veszélyben érezzük magunkat. Ha például túladagoljuk magunkat V60-al (egy magas koffeintartalmú filterkávé készítési mód), akkor az említett hatások felerősödnek, a szívdobogásunk felgyorsul és ébernek, tudatosnak érezzük magunkat.
Ezeket a tüneteket a test szimpatikus idegrendszerének stimulálása okozza, aminek következtében a mellékvese bizonyos hormonális kaszkádokat termelve többek között adrenalint szabadít fel, ezt hívják úgy másként, hogy „Üss vagy Fuss” vészreakció. De hogy képes ilyen nagy hatással lenni az az 1-2 %-nyi részből kinyert koffein, ami a kávénkba belekerül?
A koffeint a máj 3 fő kémiai anyaggá bontja, ezek a teofillin, a paraxantin és a teobromin. Az elnevezésük nem annyira fontos számunkra jelenleg, de azt tudni kell, hogy ezek az anyagok együttesen abban segítenek a szervezetünknek, hogy az agyban lévő neurotranszmitterek (Adenosine-ok) működéséből fakadó hatásokat blokkolják.
Miben mennyi koffein?
A neurotranszmitterek az agysejtek (neuronok) receptoraira hatnak. Úgy lehet elképzelni, mint egy kulcs és egy zár: a neurotranszmitterek illeszkednek bizonyos receptor helyekbe, pont, mint a kulcs a zárba, és amikor beilleszkedik a helyére, akkor kinyílik az ajtó, azaz az adott neuortranszmitter kifejti hatását a szervezetre.
Az Adenosine és a Koffein tulajdonképpen ugyanabba a „zárba” illeszkednek. Kémiai összetételükben ugyan azonosak, mégis pontosan az ellenkező hatást váltják ki. Az Adenosine szintünk napközben folyamatosan növekszik, ami az álmosság, fáradtság érzését okozza, ezért tudunk a nap végére elfáradni. Amikor a Koffein „kulcsa” megtalálja azt a „zárt” amibe az Adenosine fejti ki épp a hatását, akkor az agy egyszerűen eldobja az Adenosine „kulcsot”, így lehetővé téve, hogy a Koffein „kulcsa” a helyére kerüljön. Ennek az eredménye lesz az, hogy felébredünk, élénkké válunk.
Ezen kívül a Koffein hatással van a test endokrin rendszerére is (hormontermelő rendszer), ez által ösztönzi a szervezetet arra, hogy növelje az Adrenalin és Epinefrin szinteket. Ezek a hormonok felelnek azért, hogy a test felkészüljön és kész legyen az „Üss vagy fuss!” vészreakcióra.
A kávé okozhat függőséget? Részben igen. Egyes tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy a nagy mennyiségű koffeinbevitel előidézi a Dopamin és a Glutamát felszabadulását az agy „öröm központjában”. Ezek a neurotranszmitterek felelnek azért, hogy jól érezzük magunkat és elégedettek legyünk az elkészített kávénkkal, ami, valljuk be boldog pillanatokat csempészhet az olykor túlhajszolt napjainkba, ezért is döntünk úgy, hogy szívesen ismételjük meg újra és újra ezt az élményt. Már csak az íze kedvéért is.
Igaz, hogy azt nem sikerült bizonyítanunk, miszerint az ásítás és a kávéfogyasztás ok-okozati viszonya szorosan összefüggne. Hiszen kutatások azt bizonyítják, hogy az ásítással tulajdonképpen a testünk csak egy nagy lélegzethez szeretne jutni. Mindezek ellenére azt továbbra is jó ötletnek tartjuk, ha túl sokat ásítanánk, csináljunk egy jó kávét, legyen az egy izgalmas filter vagy egy olaszos presszó, az biztos, hogy a fáradtságunk elűzi és még jó kedvre is derít, hogy készen álljunk az előttünk álló kihívásokra.
Ugye milyen érdekes a koffein hatásmechanizmusa, ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tanulhatsz meg egy barista tanfolyamon.
Várunk sok szeretettel 2020. március 12.-én 16:00-kor alap barista tanfolyamunk beiratkozásán.
