Hogyan és hol terem a kávé? Mi történik vele, miután leszüretelték? Milyen egy kávé farm? Kérdéseidre választ kaphatsz cikksorozatunkban!
Amikor azt mondjuk „kávé”, bizonyára a kávébabra vagy az abból készült italra gondolunk. Kevesen tudják, hogyan terem a kávé, és mekkora utat tesz meg az aprócsak kávébab, mire a boltok polcaira és onnan csészénkbe kerül. Az előző cikkünkből kiderült, mik a Föld kávétermő területei. De miért ezek?
A kávénövény, ami egy cserje, sok gondoskodást és speciális éghajlati viszonyokat igényel. Bár a kávé (Coffea) nemzetség sok fajt számlál, csak két fajának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robusta kávéból (Coffea canephora). E két faj környezeti igénye nagyban eltér egymástól. Az arabica sokkal kényesebb, mint a robusta, de cserébe sokkal minőségibb a termése. A továbbiakban az arabicaról lesz szó. A kávénövény számára fontos a termékeny talaj, a nagy és egyenletes cspadékmennyiség és a nagyjából 15-25 °C közötti hőmérskélet. Valamint, hogy tengerszint felett legalább 900 méterrel legyen. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át.
A kávé, mint minden monokultúrában termesztett növény, sok energiát és vegyi védelmet igényel. Emellett a nemzetközi kávékereskedelemben maguk a kávét megtermelők helyzete eléggé kiszolgáltatott. Létezik fair trade körülmények között előállított kávé is, ahol különféle ellenőrző rendszerekkel védik a termelők érdekeit. Ebben mi, mint vásárlók is részt vállalhatunk, ha kicsit tudatosabban választunk. A Fair Trade termékeket egy erre vonatkozó matricával vagy emblémával látják el. Érdemes kicsivel több pénzt áldoznunk erre, hiszen így segíthetünk másokon. A kávéfarmok dolgozói és családjuk nagyon szegény körülmények között élnek és sokszor egyetlen esélyük a jobb életre, ha egy fair trade farmon dolgoznak. A kávé jövőjét illetően a klímaváltozás következtében a Coffea arabica termőterülete várhatóan drasztikusan csökkenni fog.
A kávészemek szüretelését ideális esetben kézzel végzik, így csak a valóban érett kávécseresznyék kerülnek feldolgozásra. A cseresznye szerkezete a fenti képen látható. Kívülről befelé haladva megláthatjuk először a héjat és a termés húsát; ezek együttesen adják a cascarát. Tovább haladva 3 vékony réteg, hártya következik majd legbelül a kávébab. A kávébab pörkölés előtt zöld színű, jellegzetes barnaságát a pörkölés során kapott hőhatásnak köszönheti. Hogy mennyire lesz sötét, az attól függ, hogy milyen hőfokon és mennyi ideig pörkölik. Általános érvényű szabály, hogy egy jó minőségű kávét nem szükséges sötétre pörkölni, hiszen azzal elveszik az eredeti ízvilága, helyét átveszi az égett, kesernyés íz.
Ha szeretnénk hazavinni a kávét, már virágboltban is lehet kávécserjét kapni és otthon nevelgetni, ami sok örömöt adhat, talán még termést is fog hozni.
Ha szeretnél többet megtudni a kávéról, vagy szeretnél otthon kávéházi minőségű kávét készíteni, gyere el alapfokú barista tanfolyamunkra, vagy válaszd a filter kávékról szóló képzésünket, a Master Class-t.
Következő alapfokú barista tanfolyamunk december 5-én, szerdán indul. Beiratkozás határideje: 2018.12.05. 16:00, első óra 17:00. Várunk sok szeretettel!
Tanfolyam jelentkezés és információ:
+36/20-355-8400
info@mojito.hu
www.baristaakademia.hu
