Az Arabika! Fajok főbb mezőgazdasági jellemzői – Barista Tanfolyam#

Az Arabika – Variánsok

A Caffea Arabica az egyik a világon elterjedt kávé fajta közül. Ez az, amelyik magasabban terem meg (1000 m felett általában), ez a kényesebb növény, fogékonyabb a kártevőkre és a kórokozókra, ugyanakkor jobb minőségű kávét lehet belőle készíteni. Lévén, hogy dupla annyi kromoszómája van, mint a szívósabb Robustának, ennek köszönhető, hogy az ízvilága is színesebb, teljesebb, fejlettebb.

Közép- és Dél-Amerikában illetve Afrika keleti részén az Arabica a domináns faj. Ezen a fajon belül viszont különféle típusokat találunk, amelyek keresztezhetőek egymással, ezeket hívjuk Variánsoknak.

Na de hogyan és ki határozza meg, hogy milyen variánsok jöhetnek számításba? Hiszen a lehetőségek tárháza végtelen. Ahhoz, hogy egy variáns bekerüljön a fajta-katalógusba, bizonyos előírásoknak kell megfelelni, amelyet az Új Növényfajták Védelmének Nemzetközi Uniója (International Union for the Protection of New Varieties of Plants = UPOV) határoz meg.

Íme az előírások:

• a variáns egységes: pontosan definiálható tulajdonságoknak kell teljesülnie, és az egy típusba tartozóknak ugyanolyan külső megjelenéssel kell rendelkezniük
• a variáns egyedi: a definiált tulajdonságai alapján egyértelműen különböznie kell a korábbi fajtáktól
• a variáns stabil: legyen reprodukálható a tulajdonságai alapján olyan módon, hogy a generációkban változás ne történjen

Léteznek olyan variánsok, amit ismerhetünk, mert a gazdák termesztik és van rá kereslet, a fenti meghatározás szerint mégsem nevezhetőek variánsnak, mert nem felelnek meg valamelyik követelménynek, például nem különböztethető meg egyértelműen, annyira hasonlítanak egymásra bizonyos tulajdonságaikban vagy nem lehet kellő biztonsággal reprodukálni anélkül, hogy változzanak a tulajdonságai. Persze, ahogy azt már sokszor írtuk, a kávé világában a kísérletezés izgalmas és új felfedezésekhez vezet, ezért az ilyen típusok ugyanúgy minőségi és finom kávét kínálhatnak nekünk, pusztán hivatalosan nem definiálhatóak variánsként.

A legismertebb variáns csoportok:

A Coffea Arabica Ethiópiában őshonos, itt található a fajok legnagyobb genetikai állománya. Kutatók szerint aztán innen, délnyugat Ethiópiából szállították Jemenbe az első kávémagokat, amit aztán már tudatosan, növényként kezdtek el termeszteni.

Ethióp Landrace
Erre a területre jellemző a háziasított, a helyi adottságokhoz alkalmazkodott hagyományokat őrző fajta, ami az évszázadok során rengeteget fejlődött természeti és kulturális hatásokra. A mezőgazdasági és legeltetési szokások, valamint a többi fajtól való elszigeteltsége szintén befolyásolta jellemzőit. A legtöbb kávé az Etióp erdőkből származik, ami aztán az ember által történt háziasítás folyamatában fejlődött. Az ehhez a típushoz tartozó növények kisebb hozamban de magas minőségű cseresznyéket teremnek, ami aztán kiváló minőségű kávét eredményezhet.

A Bourbon és a Typica csoport
Jemenből a 17. század végén került ki először kávécserje. Ez a mozzanat hatalmas jelentőségű, hiszen a mai napig ez az esemény határozza meg a világ arabica kávé termelését, az innen származó kávé tartozik a Bourbon-Typica csoportba.
Jemenből a magok először Indiába, aztán a holland gyarmatosítók közreműködésével az Indonéz szigetvilág területére, Java szigetére kerültek, ez lett a Typica ág. (más nevén Arabigo vagy Indio). Ezeket a Typica cserjéket juttatták el Európába és kísérleteztek annak termesztésével laboratóriumi körülmények között, aztán a 18. század folyamán Amerikában és az összes gyarmati útvonalon ezt a fajtát kezdték szállítani.
Jemenből Java szigetén kívül a Bourbon szigetre is vittek magokat, amiből aztán a Bourbon ág erősödhetett meg. Az első Bourbon cserjéket 1850 után szállították Brazílián keresztül az Amerikai kontinensre.
A 19. században a Bourbon és a Typica cserjék is eljutottak a különböző kereskedelmi útvonalakon Afrikába.
A Bourbon és Typica csoportot közepes vagy magas minőségű termés jellemzi. Sajnos fogékonyabbak a betegségekre. A latin-amerikai kávétermelés a mai napig az ebből a típusból kifejlesztett variánsokat termeszti. A világ egyik legnagyobb kávétermelőjénél, Brazíliában a kávéfajták 97,55 %-a a Bourbon-Typica csoportból származik.

Introgressed- Keresztezett típusok
Az 1920-as években Kelet-Timor szigeteken kereszteztek két típust, az Arabicát és a Canephorát, hogy új fajt hozzanak létre. Ezt hívják Timor-hibridnek. Ez az Arabica fajta így a Robusta genetikájával lett kiegészítve, ami a levélrozsdának jobban ellenálló típust eredményezett. Ez nagy lehetőségeket rejtett magában a termesztők számára, így a Timor Hibrid népszerű lett és előszeretettel alkalmazták új, ellenállóbb fajok létrehozására. Számos fajtával próbálkoztak, legtöbbször a magas hozamú és törpe növésű Arabica, a Caturra és a Villa Sarchi fajtákat használták. Így jött létre két fő csoport a hibridekből, ezek a Catimors és a Sarchimors. Ezek nem nevezhetőek különálló fajtáknak, de sok variáns létrejöttét lehetővé tették és leginkább az motiválta a termesztőket, hogy a levélrozsda ellen fel tudják venni a harcot.

Az F1 Hibrid
A hibridek általában olyan második generációs növények, amik két genetikailag különböző típus keresztezéséből jöttek létre. Ez egy olyan új fajtacsoport, amit genetikailag különböző Arabica fajok keresztezésével és az első generációs utódok felhasználásával hoztak létre. Azaz a két szülő legjobb tulajdonságait ötvözték, azaz a magas ízminőséget, a magas hozamot és a jó ellenállóképességet.

No de most nézzünk pár igazán ismert variánst, amivel a legtöbbször találkozhatunk. Ahhoz, hogy némileg össze tudjuk hasonlítani a tulajdonságaikat, bizonyos jellemzőkön át érdemes megvizsgálnunk a típusokat. A World Coffee Research (WCR), a kávét kutató non profit intézet mércéjét vettük alapul, ami segíthet a variánsok alapvető tulajdonságait megismerni. Ezek alapján a következő jellemzőket vizsgáljuk meg minden kávénál:

1. megjelenés
   cserje növése: magas/alacsony,
   mag mérete: átlagosnál kisebb, átlagos, nagy, óriás
2. mezőgazdasági szükségletek
   optimális termesztési magasság (tól-ig)
   minőség (1-2-3-4-5, 1-es az alacsony, 5-ös a kiváló)
   termelékenység (1-2-3-4-5, 1-es a kevés gyümölcs, 5-ös a legbővebb termést hozó)
   szívósság (mennyire áll ellen a kártevőknek és betegségeknek – ellenálló, toleráns, érzékeny)
   mikor terem először (1.-2.-3.-4. év)

• genetika, eredettörténet
  melyik genetikai csoportba tartozik

1. lelőhely

1. Bourbon
   Az egyik legismertebb variáns, kulturálisan és genetikai szempontból is nagy jelentőségű.

1. megjelenés
   cserje növése: magas
   mag mérete: átlagos
2. mezőgazdasági szükségletek
   optimális termesztési magasság 1000m-1600m
   minőség: 4
   termelékenység: 2
   szívósság: érzékeny
   mikor terem először 4. év

• genetika, eredettörténet
  Bourbon-Typica (Bourbon ág)

1. lelőhely
   Közép- és Dél-Amerika

 

2. Typica
   Az egyik legismertebb típus, Közép-Amerika magas minőségű kávéja. Nagyon fogékony a levélrozsdára, a hidegebb éghajlatot jobban kedveli.
   1. megjelenés
      cserje növése: magas
      mag mérete: nagy
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 1000m-1600m
      minőség: 4
      termelékenység: 1
      szívósság: érzékeny
      mikor terem először 4. év

• genetika, eredettörténet
  Bourbon-Typica (Typica ág)
  generációk és elnevezések: Creole, Indio, Arabica, Plume Hidalgo, Blue Montain, Sumatra

1. lelőhely
   Közép- és Dél-Amerika

3. SL28
   1. megjelenés
      cserje növése: magas
      mag mérete: nagy
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 700m-1200m
      minőség: 5
      termelékenység: 5
      szívósság: érzékeny
      mikor terem először 3. év

• genetika, eredettörténet
  Bourbon-Typica (Bourbon ág)

1. lelőhely
   Afrika

4. Geisha (Panama)
   1. megjelenés
      cserje növése: magas
      mag mérete: átlagos
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 1000m-1600m
      minőség: 5
      termelékenység: 2
      szívósság: érzékeny
      mikor terem először 4. év

• genetika, eredettörténet
  Ethióp Landrace

1. lelőhely
   Panama

5. Caturra
   1. megjelenés
      cserje növése: törpe
      mag mérete: átlagos
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 1000m-1600m
      minőség: 3
      termelékenység: 2
      szívósság: érzékeny
      mikor terem először 3. év

• genetika, eredettörténet
  Bourbon-Typica csoport, Bourbon ág

1. lelőhely
   Közép- és Dél-Amerika

6. Jáva
   1. megjelenés
      cserje növése: magas
      mag mérete: nagy
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 1000m-1600m
      minőség: 4
      termelékenység: 2
      szívósság: toleráns
      mikor terem először 3. év

• genetika, eredettörténet
  Ethióp Landrace

1. lelőhely
   Dél-Amerika

7. Maragogipe
   1. megjelenés
      cserje növése: magas
      mag mérete: óriás
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 1000m-1600m
      minőség: 4
      termelékenység: 1
      szívósság: érzékeny
      mikor terem először 4. év

• genetika, eredettörténet
  Bourbon-Typica csoport, Typica ág

1. lelőhely
   Brazília

8. Pacamara
   1. megjelenés
      cserje növése: törpe
      mag mérete: óriás
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 1000m-1600m
      minőség: 5
      termelékenység: 2
      szívósság: érzékeny
      mikor terem először 3. év

• genetika, eredettörténet
  Bourbon-Typica csoport, Typica és Bourbon ág

1. lelőhely
   Közép-Amerika

9. Harrar Rwanda
   1. megjelenés
      cserje növése: magas
      mag mérete: átlagos
   2. mezőgazdasági szükségletek
      optimális termesztési magasság 700m-1200m
      minőség: 4
      termelékenység: 4
      szívósság: érzékeny
      mikor terem először 2. év

• genetika, eredettörténet
  Bourbon-Typica csoport, Typica ág

1. lelőhely
   Afrika

10. Catimor 129
    1. megjelenés
       cserje növése: törpe
       mag mérete: nagy
    2. mezőgazdasági szükségletek
       optimális termesztési magasság 1000m-1600m
       minőség: 3
       termelékenység: 5
       szívósság: ellenálló
       mikor terem először 2. év

• genetika, eredettörténet
  Introgressed (keresztezett) Catimor (Caturra x Timor hibrid

1. lelőhely
   Dél-Amerika