A kávé világkörüli útja

Ha a kávé mesélni tudna, lehet sok dolgot tisztábban láthatnánk a történelemben.
A fekete csoda születéséhez ugyanis vissza kell mennünk egészen aKr. e. 4. századig. Ekkorra nyúlik vissza a legenda története, ami a legelterjedtebb, habár a pontosságáról bizonyítékok nem igen tudnak számot adni, az mégis tény, hogy valahogy egy “véletlen” vagy isteni gondviselés útján az ember rájött, hogy ennek a piros bogyós bokornak a termése fogyasztható.

Három nagy legenda kering a kávéról,

Az első szól a kecskepásztorról, Kaldiról, aki figyelmes lett kecskéinek az élénkségére és ahogy megfigyelte, hogy milyen bogyót fogyasztanak a kecskéi, ő is kipróbálta. Mivel ízlett neki, így elvitte a bogyókat a helyi monostor apátjának, aki viszont az ördögtől valónak gondolta, s ezért az összes bogyó elégetését rendelte el.

káldi a kecskepásztor

Káldi a kecskepásztor

Azonban amikor megérezték a pörkölődés hatásaként szerte áradó illatot, a szerzetesek maguk is megenyhültek és kikapva a tűzből, vízzel főzték meg a bogyókat, melyet nagy élvezettel fogyasztottak utána. Erről 1671-ből olvashatunk egy értekezésben, amit Augustus Naironi, a páduai egyetem tudósa írt le a kávéról. Ez azért is érdekes, mert felmerül, hogy ez az eredettörténet azt a célt is szolgálta, hogy népszerűvé tegyék a még ismeretlen italt Európában is, annak ellenére, hogy az iszlám világból érkezett.

A második legenda egy isteni kegyelemről szól, amikor Mohamed próféta betegségében Gábriel Arkangyal hozta el neki a gyógyító italt, melyet miután elfogyasztott olyan erőre lelt, hogy 40 férfit tudott kiemelni a nyeregből és 40 nőt ismertetett meg a szerelemmel.

mohamed próféta

Mohamed próféta

A harmadik legenda egy Omar nevű dervisről szól, aki gyógyítóként volt ismert, de elűzték szülővárosából, a jemeni Mokkából. Egy barlangban bujdokolt, amikor egy gyönyörű énekesmadárra talált, de ahogy meg akarta érinteni, az hirtelen eltűnt és a helyén csak a piros gyümölcsű fa állt. Mivel Omart az éhhalál fenyegette, így leszedte a bogyókat megfőzte és elfogyasztotta. Ennek hatására azonban felélénkült, minden fáradtsága elszáll. Így, ahogy Mokkából zarándokok jöttek és orvosi tanácsot kértek tőle, velük is megkóstoltatta a főzetet és meggyógyultak tőle. Szerencséjére eljutott a híre Mokkába és az uralkodó kegyelmet adott neki, Omar így visszatérhetett, sőt később védőszentje lett a városnak.

Akárhogy is történt, egy dolgot biztosan állítanak a források, a kávé felfedezése Etiópia területén történt, így a 17. századig a kávé keleten új kincsként kezdett területet hódítani. A 15. századig főként Jemenben volt jellemző a kávé fogyasztása, termesztése. A 16. század elején jutott el a kávé az Oszmán Birodalomba, amikor is 1522-ben Szulejmán szultán egyik háziorvosa elismerően nyilatkozott az italról. Ennek hatására az 1550-es évek közepére már megnyíltak az első kávéházak is a birodalom központjában. Az elsőt két arab kereskedő nyitotta meg, amiről egy 17. századi történetíró, Pecsevi ír. Olyan nagy sikere volt az első kávézónak, hogy Szulejmán szultán uralkodása alatt nagyjából 50 kávéház működött, sőt, ez a szám a 16. század végéig már több mint 600-ra emelkedett.

Ezekben a kávéházakban a ma is ismert török/arab kávé elkészítési mód volt divatban, azaz egy hosszú nyelű ibrikben melegítettek vizet, forrás után 1-2 kanál finomra őrölt, pörkölt kávét raktak bele, majd keverés mellett többször újra forralták és végül porcelán csészékbe öntötték. A zacc leülése után tisztán fogyasztották. Az 1700-as évekig mindenki maga pörkölte és őrölte a kávéját.

A 17. század elején került először Európába a kávé, amikor Velencében kikötött az első rakomány kávébab. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a kávé marketingje is, amiben nyilván kereskedelmi céllal is, a kávé jótékony hatásait hirdették. Habár szkeptikusak voltak az európaiak,

első kávézó Velence

első kávézó Velence

lévén nem adtak nagy bizalmat az iszlám világból érkező dolgoknak, a kétségeknek VIII. Kelemen pápa vetett véget, amikor nyilvánosan jóváhagyta a kávé fogyasztását. Ezután a kávé Európa szívét is elnyerte és a 17. század közepére már Velencében is megnyílhattak az első kávéházak.

Ekkorra már a holland kereskedők is felfedezték a kávé értékét, s mivel kereskedelmi nagyhatalom voltak, így ők indították be a kávébabbal való üzletelést. A nagy népszerűségnek köszönhetően viszont hamarosan nem tudták kielégíteni a megrendelők igényeit, így a hollandok elkezdtek a kávé termesztése felé nyitni. Így esett, hogy egy holland posztókereskedő, Pieter van der Broecke hozzájutott egy élő palántához és visszavitte magával Amszterdamba, ahol elültette egy botanikus kertbe. Az első palántáról származó terméseket eljuttaták Ceylonba (a mai Srí Lanka), Dél-Indiába és Jávára is. Rövid időn belül már innen tudták kiszolgálni Európa nagy részét.

Szól egy fáma egy szent emberről, Baba Budan-ról, aki szúfi volt, a hinduk és a muszlimok is tisztelték. A legenda szerint 7 magvat (a 7-es szent számuk) csempészett át Jemenből Indiába, ahol elültette azokat, s így már Indiában is megindulhatott a kávé termesztése.

A franciákhoz egy gesztus útján kerülhetett a kávé, ugyanis 1714-ben Amszterdam kormányzója ajándékként küldött XIV. Lajos francia királynak egy kávépalántát.

francia kávé

Francia kávé

A király el is ültette a botanikus kertjében, de mivel ez nem bizonyult elégségesnek, így 1723-ban egy fiatal tengerésztiszt, Gabriel de Clieu elindult a francia gyarmatokra egy kávécserjével, hogy elültesse azokat. Hosszú és viszontagságos útja után sikerrel járt, így jutott el Közép Amerikába a kávé. Ezzel párhuzamosan a hollandok is küldtek a gyarmataikra cserjét, így pontosan nem lehet meghatározni, hogy a franciák vagy a hollandok, de az bizonyos, hogy a 18. század közepére már Amerikában is termesztésnek indult a kávé. A spanyol gyarmatosítók is igyekeztek a piacon teret szerezni, így került a kávé Puerto Ricoba, Kubába, Kolumbiába, Venezuelába és a Fülöp szigetekre is.

Brazíliába egy szerelmi csel folytán kerülhetett a kávé, ugyanis a Francia- és a Holland Guyana közti határ viták békítőjének Brazíliát kérték fel, így felcsillant a remény, hogy palántához jussanak. A nehézség az volt, hogy akkoriban érthető okok miatt a növény kivitele az országból halálbüntetéssel járt. A kormányzó egy fiatal és jóképű tisztre, Francisco de Mallo Palheta-ra bízta a nagy feladatot,

brazil kávé ült

brazil kávéültetvény

hogy bármi áron is, de szerezzen a palántából. A tiszt komolyan vette feladatát és minden csáberejét bevetve elcsábította a guyanai kormányzó feleségét, aki cserébe egy nagy csokor virággal ajándékozta meg, amelynek közepére egy kávécserjét rejtett. Így jutott ki az országból és köszönhetően, hogy a kávé nagyon jól érezte magát a brazil klímában, azóta brazília válhatott a világ legnagyobb kávétermelőjévé.

A kávé tehát nagy utat járt be és ugyan már Krisztus előtt felfedezésre került, csak a 15. század után indult neki hódító hadjáratának. 3 évszázad alatt azonban az egész világot meghódította és habár többször próbálták betiltani, végül meghódította minden uralkodó szívét. Sokan tették kockára életüket, sokan vetettek be cseleket, hágták át a szabályokat, de mindenkit egy dolog fűtött, a kávéban rejlő népszerűség. Akárhogyan is az emberek szeretnek leülni egy kávé mellett és átbeszélni a világ kisebb-nagyobb dolgait, szeretik az ízét, az illatát, a hatását, a ceremóniáját. A világon azóta megszámolhatatlan kávéház nyílt, helyet adott íróknak, költőknek, hétköznapi hősöknek, nagy forradalmak is indultak kávéházakból, de sokkal többször ad helyet azóta is a reggel munkába igyekvőknek, ebéd után vagy akár szabadnapokon baráti találkozóknak, megédesítve ezzel a dolgos hétköznapokat.

Ha szeretnél többet megtudni a kávé történelméről, várunk barista képzéseinken Budapesten!

Beiratkozás: 2020.02.10. 16:00-kor.

Alapfokú barista tanfolyam