A Bors magazin jött el hozzánk, hogy beszélgessünk egy kicsit a koffeinről és annak hatásairól, a következőkben az újságban megjelent cikket egészítettük ki még hasznos és érdekes információval nektek.
Bors magazinban megjelent cikk:
El sem tudja képzelni a reggelét egy jó nagy bögre kávé nélkül? Napközben pedig becsúszik még egy-két csésze, pár korty kóla vagy egy kis csoki? De tudja-e, hogy a szervezet mennyi koffeint bír el naponta?
A koffein az emberek nagy részének mindennapi támasza, hiszen csak pár korty, és felébred tőle a szervezet. Köztudott, hogy ez az összetevő csökkenti a depressziót, növeli a sportteljesítményt, de túlzott fogyasztása növeli a stresszt, csontritkulást és szívmegállást is okozhat.
Egyből érezni lehet, ha valaki túl sok koffeint vitt be.
- Mindenkinek más és más a koffeintűrő-képessége. Például nekem nagyon alacsony, így már egy csésze kávé után érzem, hogy megdobogtatja a szívem. Egyszerűen nincs szüksége a szervezetemnek rá, így nem is fogyasztom. De ismerek olyanokat is, akiknek napi nyolc kávé sem kottyan meg – kezdi a Borsnak Hajdú Péter barista.
A remegés, az erős szívdobogás mind-mind a túlzott fogyasztás tünete.
- Vannak, akik még ennek ellenére is isznak koffeintartalmú italokat vagy kapkodnak be kapszulákat, amit egyszerűen nem is értek. Miért mérgezi valaki a szervezetét, ha az jelez neki, hogy nincs szüksége rá? – teszi fel a kérdést a barista.
Reviczky Gábor: 4-5 csésze elfogy
A koffein hasonló függőséget okozhat, mint az alkohol vagy a kábítószer.
- Minden embernek annyi kávét kell innia, amennyit bír. Én egész nap kávézom, de pontosan tudom, hogy mennyi az, amennyit bír a szervezetem. Minimum 4-5 csészével megiszom egy nap. Ha az ember érzi, hogy elkezd hevesebben dobogni a szíve, akkor egy adaggal kevesebbet kell innia – mondja a Borsnak Reviczky Gábor, színész.
Remegés, szapora szívdobogás
A szakemberek szerint, ha nem jelentkezik semmilyen tünet, akkor napi 2-3 csésze még jótékony hatású is lehet a szervezet számára, viszont a négynél több adag már káros. 600 milligramm fölötti koffeinfogyasztás már túladagoláshoz vezethet, ami rengeteg tünettel jelentkezhet. Leggyakrabban remegést, szapora szívverést és egy kényelmetlen, szorongó érzést lehet érezni.
- Volt, hogy túl sokat vittem be a szervezetembe. Ilyenkor rengeteg vizet kell inni, mert ez segít a legkönnyebben és a leggyorsabban visszahozni a normális állapotot. Emellett tanácsolom még a mély lélegzetvételt és a sétát – fejtegeti a barista.
Akkor is mondjon búcsút a koffeinnek, ha intenzív hasmenése van vagy összeakad a nyelve egy mondatban többször is. Ha azt érzi, hogy szorongani kezd, az is ennek lehet a jele, hiszen nemcsak testi, hanem lelki következményei is lehetnek a túladagolásnak.
Ha nem bírja a kávét, akkor ihat fekete vagy zöld teát, ezekben nincs akkora dózisban a koffein, de a hatása ugyanaz.
Jelen van az élelmiszerekben is
Tudta, hogy nemcsak a kávéban és a teákban van koffein, hanem a gyömbérben, a napraforgómagban, a csokoládé ízesítésű gabona pelyhekben, de még a csokis jégkrémben is? Ezekben persze annyira csekély, elenyésző mennyiségben, hogy számba nem igen veszik a szakemberek. Egyes fájdalomcsillapítókban viszont egészen nagy mennyiségben van jelen, ezért a patikában kérdezzen rá, ha érzékeny erre. Mutatjuk, hogy egyes termékekben és kávékban hány milligramm koffein van, ha 100 grammot veszünk az adott dologból.
- Amerikai / hosszú kávé: 40-80 mg
- Eszpresszó kávé: 50-70 mg
- Koffeinmentes kávé: 1,5-2 mg
- Instant kávé: 30-50 mg
- Tea: 15-20 mg
- Instant tea: 20 mg
- Ice tea: 2-3 mg
- Csokoládé: 60-80 mg
- Kakaóital: 2,5 mg
- Holland kakaópor: 78 mg
- Energiaitalok: 20-25 mg
- Kóla: 11-13,5 mg
- Fájdalomcsillapító: (1 adag) 25 mg
A világon két féle kávénövény terjedt el, az Arabica és a Robusta. A kettő közti különbség az ízjegyeken túl a koffeintartalmukra is kiterjed.
Az Arabica kávénak a koffeintartalma 1,2-1,8 %, míg a Robustában körülbelül a kétszerese, 2,4-2,7 % koffein van. Így, ha szeretünk naponta több kávét elfogyasztani, érdemes az Arabica fajtából válogatni. A boltok polcain található kávék legtöbbje az Arabica és a Robusta keverékét tartalmazza valamilyen arányban. (90-10%, 80-20%, 70-30%…stb.) Ez az arány jobb esetben fel van tüntetve a csomagoláson.
A speciality kávézók viszont nagyrészt Arabica kávéval dolgoznak. Ennek az oka, hogy az Arabica kávék sokkal gazdagabbak aromákban, mint a Robusta fajta, ezt a bennük lévő kromoszómák száma jól mutatja. (Arabica 44 kromoszóma, Robusta 22 kromoszóma.) Ez az aromagazdagság lehetővé teszi, hogy a kávékból a megfelelő készítési módszerrel igazán izgalmas és változatos ízeket nyerhessenek ki a baristák.
A koffeintartalmat viszont nem csak a fajta, hanem az elkészítési mód is befolyásolja. Mivel a koffein vízben oldódik, ezért azok a kávék, amik készítésekor hosszabb ideig érintkezik a kávé a vízzel, több koffeint fognak tartalmazni. Így az espresso, , amit 25-30 másodperc alatt kapunk meg, és persze minden olyan tejeskávé, ami 1 db espressoval készül, biztos, hogy kevesebb koffeint fog tartalmazni, mint egy 3 percig áztatott filter kávé. Egy Arabicából készült espresso 30-50 mg, egy ugyanilyen filter kávé, ahol több őrleményt használunk (nagyjából kétszeres mennyiség) és több ideig áztatjuk (2-4 perc), akár 70-130 mg koffeintartalommal is bírhat.
Azt a tévhitet viszont érdemes helyre rakni, hogy a kávé erősségét a keserűségén keresztül tudjuk érzékelni. Ugyan igaz, hogy a koffein önmagában egy fehér, keserű ízű, kristályos vegyület, ennek pontos mértékét a kávéban kioldódva nem képes az ember érzékelni. Elsősorban azért nem, mert a kávé pörkölése és annak elkészítése felel az italunk ízéért. Tehát ha keserűnek érezzük a kávénkat az vagy abból fakad, hogy egy sötétebb pörkölést választottunk, vagy abból, hogy az elkészítésnél az extrakció (kiválasztódás folyamata) vagy túl alacsony (alulextraktált) vagy túl magas (felülextraktált) mértékben történt.
Visszatérve a pörkölésre, ha megnézünk egy pörkölési diagramot, akkor láthatjuk, hogy az első reccsenés után közvetlenül elérjük azt a pontot, ahol a Maillard reakció végbemegy, ez által egy szélső értékhez érünk, ami a kávéban lévő ízek, aromák legoptimálisabb kioldódásának értéke. Ezt a szakma világos pörkölésnek nevezi. Ha tovább pörköljük a babokat, akkor kapjuk a közepes és a sötét, vagy közismertebb nevén olaszos pörkölést. Ez utóbbi kettő esetében viszont már megkezdődik a babok szenesedése és ez a szenesedés a felelős a kesernyés ízekért. Mivel ez egy erőteljes íz, így ez fog dominálni a csészénkben, sok más ízt elfedve.
A speciality világban a jó minőségű Arabica kávék elkészítésénél egy baristának arra kell törekednie, hogy a legharmonikusabb ízvilágot tudja előcsalogatni a babokból. Így az ideális, ha az édes, a savanykás és a keserű ízek is megjelennek, de mindezeknek egyensúlyban kell lennie, hogy igazán ízletes kávét kapjunk.
Összegezve láthatjuk, hogy a koffein bevitelénél több tényezőt érdemes figyelembe venni. Nincs egyértelmű válasz, hiszen mindenki a saját szervezetét megfigyelve érzi, mennyi a jótékony számára. Ha szeretünk naponta több kávét elfogyasztani, érdemes az Arabica kávékat keresnünk, hogy ne lépjük túl a jótékony adagot. Az ízlésünk szerint döntsük el, hogy világosabb vagy sötétebb pörkölés tetszik, és fogyasszunk annyit, amennyit a szervezetünk még jó érzéssel elbír. Ha betartjuk a mértékletesség szabályait és figyelünk önmagunkra, akkor a kávézás nem csak élvezetes de jótékony hatással is lehet a szervezetünkre.