A HírTV Panaszkönyv című műsorában a Barista Akadémia és a Mojito Mixeriskola is feltűnt a képernyőn, ahol érdekes témát jártak körül. Árt-e vajon az egészségünknek, ha citromhéjat reszelünk a süteménybe, beletesszük a limonádéba, vagy elkortyolgatunk néhány citrusfélékkel tele rakott koktélt? A műsor kérésére több héten át vizsgálta egy akkreditált laboratórium a stáb által vásárolt citromokat és limeokat. Tartalmaznak vegyszer-maradványokat ezek a gyümölcsök, és hogyha igen, milyen mennyiségben?

A forró nyár a citrusos frissítők szezonja. A meleg napokon egyre több limonádét, finomabbnál finomabb koktélokat kortyolgatunk. Vajon az elfogyasztott ital mennyi a szervezetre káros anyagot, rovarirtót, gombaölőt és penészgátlót tartalmazhat? Napjainkban már egyszerűen hozzájuthatunk a gyümölcsökhöz. Bármely kávézó vagy bár itallapjáról rendelhetünk citrusos hűsítő italokat vagy mi magunk is könnyedén beszerezhetjük a hozzávalókat akár a nagy áruházakból, akár a sarki kis boltból. Feltehetjük a kérdést, egyáltalán honnan érkeznek a vendéglátóhelyekre, onnan pedig egyenesen a poharunkba és tányérunkba a felszolgált citrusfélék?

Az áruházak, boltok és vendéglátóipari egységek is általában egy helyről, a Nagybani Piacról szerzik be az alapanyagokat. A vendéglátósoknak nincs sok választási lehetőségük, csak azokból a szállítmányokból válogathatnak, amely Európába és hazánkba egyáltalán eljut. A citrom esetén lehet spanyol, vagy a gyengébb minőségű török eredetű is. A lime még messzebbről érkezik, Mexikóból és Brazíliából.

Gondoljuk csak végig, vajon például egy Brazíliából elinduló és végül Budapesten landoló citromos láda hány járművön, hány fokos mínuszban és pluszban, és hány órát ringatózik mire ide ér és vajon hogyhogy mégis ilyen makulátlanul néz ki?

barista_kepzes_tanfolyam

A HírTV által bevizsgáltatott gyümölcsök származási helye:

Lime:
Mexikó
Brazília

Citrom:
Spanyolország/Murcia
Olaszország/Szicília
Spanyolország – vegyszermentes, kezeletlen típus

.

A laboratóriumban minden gyümölcsöt három módon vizsgáltak meg növényvédő szer maradékra. Az egész gyümölcsöt, külön a héját és külön a gyümölcs levét, továbbá a teljesség kedvéért elkészítettek egy mojito koktél alapot is, hogy megtudjuk az egyik legnépszerűbb koktélban az alkohol mennyi vegyi anyagot old ki pluszban a termékekből. A 3 hetes folyamat során 21 különböző vegyszertípust kerestek a termékekben, mégpedig a legveszélyesebbeket és legkockázatosabbakat.

barista_kepzes_tanfolyam

Az eredmény önmagáért beszél. Minden termékben találtak valamilyen vegyszer származékot. Az értékek az egészségre káros határérték alatt maradtak. A brazil és mexikói lime-ban ugyanazt a két vegyületet találták meg, olyan növényvédő szereket, amelyeket a lime-ok termesztése és szállítása során használnak fel. Minden citrusféle felületén megtalálható a penészgátló szer maradványa. A vegyszer nemcsak a gyümölcshéjába ivódott be, hanem a lébe is, sőt az anyagok jól beleoldódtak a 12%-os alkoholtartalmú mojito koktél utánzatba is. A koktélban az értékek a határérték alatt maradtak, de figyelembe kell venni, hogy alkalmanként átlagosan egynél több koktél is elfogyaszthatunk, amivel már megközelíthetjük az egészségre káros határértéket.

Az olasz és két spanyol citromban is többféle anyagot találtak, gombaölőszert és penészgátlót. A Murcia tartományból érkező spanyol citrom vizsgázott a legrosszabbul, ebben a vegyi anyag tartalom majdnem elérte az egészségre már káros határértéket. A labor a teljesen vegyszermentesnek hirdetett spanyol citromban is talált növényvédő szert, felületi penészgátló szer maradványt. Ezek alapján nem jelenthető ki, hogy teljesen vegyszermentes lenne.

Milyen következménnyel járhat, ezeknek a vegyszereknek az elfogyasztása?

Azonnali mérgezéses tüneteket csak akkor kaphatnánk tőlük, ha extrém mennyiséget, például fél kilogramm citromhéját fogyasztanánk el egy ültő helyünkben. De ezen túlmenően más kockázattal is számolnunk kell. Nézzük meg azt a penészgátló anyagot, ami kivétel nélkül mindegyik termékben jelen volt. Európában ez az anyag engedélyezve van, ezzel szemben az Egyesült Államokban többféle rákkeltő hatását már bebizonyították. Ez az anyag a gyümölcsbe teljesen felszívódik ezt nem lehet lemosni. Azt hogy milyen mennyiség szükséges az esetleges tünetek és károsodások megjelenéséhez igen nehéz meghatározni.

Egy másik kimutatott növényvédő szer is engedélyezett Európában, holott a tengerentúlon már kimutatták rákkeltő hatását, ezért ott be is tiltották a használatát. A szóban forgó anyag nemcsak mint rovarirtó veszélyezteti a méheket, hanem az idegrendszer fejlődését is károsítja. Két termékben volt jelen, az egyikben elhanyagolható mennyiségben csak a héjban, a másikban viszont az egész gyümölcsben kimutatható volt, de itt is a határérték alatt maradt.

A kockázati tényezők felett mégsem szabad szemet hunyni, ugyanis ezek a vegyületek a termék elfogyasztásával mégiscsak bekerülnek a szervezetünkbe. Az egyik fontos kérdés viszont megválaszolatlan maradt, az emberi szervezetbe került vegyszer maradványok folyamatosan halmozódnak vagy kiürülnek, és ha igen mennyi idő alatt? A citrusféléken kívül érdemes más gyümölcsökre is odafigyelni, például a dinnyefélékre. A legfontosabb, hogy minden gyümölcsöt és zöldséget alaposan mossunk meg. A HírTV Panaszkönyv műsorának erre vonatkozó felvételét ide kattintva tekintheted meg.

barista_kepzes_tanfolyam

www.baristaakademia.hu