A Kossuth Rádió Napközben című műsorában megszólalt szakértők, köztük a Barista Akadémia olyan kérdésekre kereste a válaszokat, mint mennyi kávé az elfogadott naponta. Mi az a mennyiség, ami már ártalmas az egészségre? Kialakulhat-e kávéfüggőség? Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a kávékultúra Magyarországon?
A világon a legtöbb kávét a finnek fogyasztják, évente 12 kilogramm kávét isznak, őket követik az olaszok (5,7 kg/év), és a spanyolok (4,5 kg/év). Mi, magyarok évente 2-2,5 kilogrammot fogyasztunk. Szakértők becslése szerint, ha a fogyasztás tovább növekszik a világ kávéfogyasztása 2020-ra meghaladhatja a 160 millió zsákot, 1 zsák 60 kilogrammot nyom!
A magyar felnőtt társadalom nagy része napi rendszerességgel, átlagosan napi 3 kávét iszik. A reggeli rituálé, a kávé mellett folytatott baráti beszélgetések és a kávézók hangulatai mind szerves részét képezik életünknek, ami nélkül elképzelhetetlenek a minden napjaink. Általában a magyarok espresso típusú italokat fogyasztanak, többnyire tejjel kiegészítve.
Pesten és Budán 1579-től török kávéfőzők, ún. kahvedzsik készítették az italt és ebben az évben érkezett az első vámnaplóval igazolt kávészállítmány is. Az első pesti kávéfőző a rác Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs), aki kezdetben az utcán árult, majd 1714-ben állandó üzletet nyitott. Az első kávézó jellegű egység Starkh János nevéhez fűződik (1727). A 18-19. századi kávéházak jelentős társasági színtérré nőttek. Három kategóriába sorolhatóak a múlt századi kávéházak. Az egyik a pipás ház, ahol főként pszichoaktív szereket fogyasztottak. A második típus a játékházak, ahol különböző szerencsejátékot űztek. Végül van a klasszikus kávéház, ahol a társaság, a kávé és a személyes beszélgetések kaptak teret. A pesti kávéházakban találkoztak az irodalmárok, a költők és sok más haladó gondolkodású ifjak is.
A mai Budapesten mondhatjuk, hogy gasztroforradalom zajlik. Egyre több specialty kávézó nyitja meg kapuit, ennek köszönhetően a világ legjobb kávéi kerülhetnek a fogyasztók csészéibe. A kávé szerelmesei között azonban vannak akik a koffeinmentes kávékat választják. Mit jelent a koffeinmentes kávé? A kávét alapesetben egy etil-acetátos eljárással mentesítik a koffeintől. A koffeinmentes kávé vegyszeres előállítása miatt nyomokban tartalmazhat vegyszer származékot, ezt nem lehet teljesen eltávolítani. Továbbá nem teljesen lehet koffeinmentesíteni a kávét és a folyamat során aromavesztéssel is számolni kell.
A kávé egészségre gyakorolt hatása
A kávé élénkítő hatása már régóta ismert a társadalom számára, azonban dietetikus kutatásokból kiderült, hogy a kávé bizonyos hatóanyagai valamelyest védelmet biztosít olyan betegségek ellen, mint a cukorbetegség, a Parkinson-kór vagy a májcirrózis. Ez a kávéban található egyéb alkotórészekhez köthető, mivel a pozitív hatása koffeines és a koffeinmentes kávét fogyasztóknál is megfigyelhető volt. A koffein serkenti az idegrendszert és fenntartja az éberséget. De számolni kell a negatív hatásokkal is. A koffein felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, gyorsítja az anyagcserét és vízhajtó hatása is van.
A hatás függ attól is, hogy milyen mennyiségben fogyasztjuk a kávét. A napi 300 mg az a mennyiség, ami szembetűnően hatással van a szervezetünkre. A mennyiségek pontos meghatározása függ a kávé elkészítési módjától, a kávébab pörkölésétől, milyen minőségű az adott kávé és milyen a hígítási arány.
A teljes műsort meghallgathatod a Kossuth Rádió Napközben szeptember 22-i adásának hangfelvételén.