“A kávé a törökök 150 éves uralma alatt ért el Magyarországra. Az első kávézók is ekkor jöttek létre Pesten és Budán, viszont csak törökök látogathatták. Az első hazai kávékereskedők és kávémérők is a törököktől tanulták meg a kávé készítésének mesterségét.

Bevilaqua Borsody Béla szerint három kávéház típust különböztethetünk meg a kor Európájában:

  • „Pipásház”: török kávé, dohány, és kábítószerek fogyasztására alakult kávéház.
  • „Játékosház”: olasz típusú kávéház, amelyben szerencsejátékra is van lehetőség.
  • „Beszélgetőház”: békés beszélgetések, újságolvasások kávéháza

„… a kultúrák kereszteződésében fekvő Magyarországon kezdettől mindhárom funkció ötvöződött – ha véletlen is, de jellemző, hogy az első pesti kávésgilde három tagja épp a szerb Cavesieder Blasius, az olasz Francesvo Bellieno és a német Johann Starkh volt.”

1714-től 1852-ig mindössze 68 üzletet nyitottak, viszont az 1860-as évek közepétől ugrásszerű növekedés volt tapasztalható. 1877-ben már 130, 1896-ban pedig 591 üzlet állt rendelkezésre a kávéfogyasztók számára.

A 18. századi kávéházak kialakításáról kevés adat áll rendelkezésünkre. Annyi bizonyos, hogy a kávézást kiegészíthették biliárddal és kártyajátékokkal.

Az 1800-as évek második felében, óriási fejlődésnek indult a kávéházi élet. A reggeli étkezések elengedhetetlen részévé vált a kávé, a tea és a kakaó, uzsonnára pedig a különféle édes sütemények fogyasztása. A kávéházak fellendüléséhez hozzájárult még, hogy a kávéivás Európában társasági szokássá vált. A korszak polgárai számára a fejlődő nagyvárosi élet mozgatórugói, legfőképp a kávéházakban bonyolódtak. A kávéházak vendégkörük és szolgáltatásaik szerint differenciálódtak, így létrejöttek az irodalmi, politikai és művészkávéházak. A pesti átlagpolgár otthonának sajátos kiegészítője, sőt gyakran helyettesítője is lett a kávéház.

Az új korszak első nagy kávéházai az Andrássy út és a Nagykörút találkozásánál létesültek. Az Abbázia, mint politikus-kávéház, a Nicoletti (későbbi Kovács), mint művészkávéház került be a köztudatba. 1894-ben az Erzsébet körúton felépült a kor legszebb kávéháza a New York kávéház, amely egy azonos nevű biztosítótársaságról kapta a nevét. Alább láthattok róla egy régi és egy új képet.

             New York kávéház                            New York kávézáz belső tere

A kávéház fénykora 1908-tól, az itt szerkesztett Nyugat című folyóirat indulásától egészen az első világháborúig tartott.

A 19. században közel 500 kávézó csodálatos épületét tervezték meg és részben ez vezetett a századforduló virágzó kávéházi életéhez. Fővárosunk kiérdemelte a „kávéházak városa” címet a közel ezer olyan vendéglátó egységgel, ahol kávét lehetett kapni.

1924-ben Spolarich néven egy új kávéház nyílt meg Budapesten. A Spolarich volt az első olyan kávéház Magyarországon, ahol már La Pavoni Espresso géppel készítették a kávét.

A rendszerváltást követően a kor modern otthonaiban hétköznapi rutinná fakult a feketekávé varázsa. Sajnos jó ideig méregként tekintettek rá, összefüggésbe hozták a kávét a vezető halálnemekkel, mint a szív és érrendszeri betegségekkel, sőt a rákkal is.

A 90-es évek közepétől lassú, ám nehézkés újjáéledés volt megfigyelhető a magyar kávékultúrában, melynek oka, hogy idővel a kávé megítélése jelentős szemléletváltozáson ment keresztül. Manapság már cseppfolyós egészségként tekintenek rá, rendszeres fogyasztásával kimutathatóan hozzájárul az egészséges szervezet működéséhez.

A rendszerváltás után Magyarországon is megjelentek a világot már meghódító olasz kávémárkák (pl.: Lavazza, illy, Pellini, Segafredo). Ott vannak szinte minden vendéglátóegységben és szállodában, de a boltok polcain is találkozhatunk velük akár szemes, akár őrölt változatban. Nem sokkal később a német márkák (pl.: Dallmayr, Tchibo) is elérhetővé váltak az országban és ezzel együtt a hosszú kávé népszerűsége is növekedett.

A 90-es évek végére divattá vált a vendéglátás a magánvállalkozók körében és egyre többen alapítottak éttermet, illetve kávézót.

Az elmúlt évtizedekben kávéházi kultúránk számos régi gyöngyszeme újult meg, és a régi megszokott színvonalon kínálja szolgáltatásait.  Ilyen pl. a Gerlóczy kávézó, amely kávézó, cukrászda és étterem is egyben, vagy a Hadik kávézó.

Gerloczy-terasz-1                       hadik-kavehaz

A kávékészítés igazi folyamata nem a kávézók espresso gépében, hanem már a termelőföld pH-értékénél elkezdődik. Egyaránt fontos a víz megfelelő hőmérséklete, az időjárás milyensége és a kávé származási helye. A csészében levő kávéig eljutni összetett, komplex feladat, amiért nagyon sok szakember felelős.

Ezeket a kávéval foglalkozó szakembereket nevezzük baristáknak. Hazánkban már 100 évvel ezelőtt is létezett ez a hivatás, de akkor még „kávépincéreknek” hívták őket. Feladatuk a kávékészítés, történjen az espresso géppel, vagy bármely más módszerrel. A barista szakma az elmúlt 10-15 évben újra reneszánszát éli, mivel egyre többen nyitnak irányába és képzelik el ebben a hivatásban a jövőjüket.”

Forrás: Vörös László szakdolgozat

barista-release-1